Tódor Tamás: Göcsej tájegység bemutatása

A TITOKZATOS GÖCSEJ

Meddig terjed Göcsej?

Göcsej különös, kiismerhetetlen, már-már misztikus tájegységként él a magyarok tudatában; nevéről sokak számára régvolt paraszti világ, egy muskátlival díszített falusi porta részlete, dombokkal övezett panorámakép ugrik be – valahol Magyarország nyugati területén. Ám Göcsej titokzatossága korántsem meglepő, hisz’ határa évszázadok óta vita tárgyát képezi, sőt, földrajzi és etnikai kerítése sem egyezik egymással (néprajzi története például összefonódik a szomszédos Őrség és Hetés históriájával).

„Azzal sem vagyunk voltaképpen tisztában, hogy meddig terjed egyes irányokban Göcsej területe.” – fogalmazott a tájegység neves, talán leglelkesebb kutatója, Gönczi Ferenc 1914-ben. Szavait ma is aktuálisnak tekinthetjük, ha figyelembe vesszük, hogy az egyes források hol 49, hol 71, hol 90 települést említenek Göcsejjel kapcsolatban. Természetesen a térség határai kisebb-nagyobb eltérésekkel rögzültek és elfogadottá váltak napjaink köztudatában: Göcsejnek a Zala folyó, valamint a Kerka és a Válicka patakok által határolt, 650 négyzetkilométer nagyságú régiót nevezzük, több mint félszáz településsel.

Hazánk legarchaikusabb tájegysége

Az ide látogató, bárhonnan is érkezzen, igéző, regénybe kívánkozó tájon utazhat végig: ahol az Alpok hullámverése kisimul, ahol haraglábak sokasága késztet megállásra, ahol templomok és présházak árulkodnak a múlt egy-egy szeletéről. Mellettük a kanyargó, meredek utak, a patakokkal s forrásokkal övezett csendes települések, a lankás gyümölcsösök és az erdőkkel borított dimbek-dombok avatják be az érdeklődőt Göcsej titkába – abba a lélekemelő rejtelembe, amely egyszerre idézi fel és siratja meg hazánk egyik legtovább fennmaradó, legarchaikusabb tájegységét, melynek természeti szépségeit és domborzati adottságait lakosai már időszámításunk előtt felfedezték, értékelték és tisztelték.

Görbe országtól Girgáciáig

Hívták már görbe országnak, Gőbőcsének, Girgáciának a földhátak és buckák eme zalai otthonát, ám a Göcsej szó eredetére máig nem találtak a kutatók megnyugtató magyarázatot, pedig már a XIX. század elején is igyekeztek értelmet találni neki. A legtöbbet idézett indoklás szerint a tájegység a göbös, göcsös utak után kapta a nevét – igaz, a valamikori egyenetlen, hepehupás csapásokat mára modern, a táj adottságaihoz igazodóan kanyargós utak váltották fel.

Göcsej – érintetlen elzártságban

Ha akár csak 60-70 évet utaznánk vissza a múltba, egy, az időben mozdulatlanná dermedt (mondhatjuk: elmaradott) Göcsejbe érkeznénk; olyan sajátos világba, amely a XX. század közepéig szinte érintetlen elzártságban létezett: miközben Zala megye más területei a fejlődés útjára léptek, Göcsejben szinte példátlan módon megrekedt egy tovatűnt évszázad atmoszférája. Ez a sajátos helyzet már-már konzerválta a települések szerkezetét, a hagyományos építési módokat, az épületek formáját, a porták elrendezését, nem utolsósorban a gazdálkodást és az életmódot. Ám ez a hajdanvolt Göcsej is szétmorzsolódott a változások (kőolajtermelés Zalában, műutak építése, buszközlekedés bővítése) hatására, melynek tehetetlen szemlélője volt az ott élő magánember és a tájegységet fürkésző tudós egyaránt.

Közlekedés a Közép-zalai dombság területén

Göcsej kapuját, Zalaegerszeget napjainkban a 76-os és a 74-es főutak érintik, a megyeszékhely északnyugati részében keresztezik is egymást. Ám nemcsak erről a két főútról letérve juthatunk el Göcsej szívébe: keletről a 86-os, délről pedig a 75-ös főút könnyíti meg a haladást. Ha Göcsejbe utazunk, figyelembe kell venni Zala megye aprófalvas településszerkezetét, és azt a tényt, hogy számos község zsákfalunak számít, sőt, némely elöregedett, alig néhány lakossal rendelkező faluba műúton nem is lehet eljutni.

Ám Göcsej (vagy ha kimondottan a földrajzi tájegységet említjük: Közép-zalai dombság) misztériumát lehetetlen csupán az utak mellől kifürkészni: a hirtelen előbukkanó kőkeresztek, a települések szélén pihenő kápolnák, a fauna megannyi csodájával csábító mezők, a több száz éves fák ösvényét az utazónak magának kell felfedeznie. A mérsékelten hűvös kistáj rejtelmességéhez az égiek is hozzájárulnak, ugyanis hazánk egyik napfényben legszegényebb területéről van szó: gyakoriak a borús, felhős időszakok, az elmaradhatatlan ködképződés pedig már-már földöntúlivá varázsolja a hajnali völgyeket.


GÖCSEJ TURISZTIKAI FELFEDEZÉSE

Szavakba öntve és lencsevégen: az ősi Göcsej

A fentiek alapján nem csoda, hogy Kosztolányi Dezső már 1932-ben „bájosan lankás girbe-gurba csodaország”-ként jellemezte, midőn hévízi tartózkodása során felkereste az elzárt vidéket. Igaz, írásában tréfásan utalt a láthatatlan Göcsejre, hisz’ mint fogalmazott: „Faluról falura tudakolom, Göcsejben járok-e még vagy már? Mindenütt az felelik, hogy ott túl kezdődik Göcsej.” Egyébként erre az időre tehetjük Göcsej első turisztikai pásztázását is. A tiranoni traumát követően egyre nagyobb figyelem fordult hazánk vidékei felé, többen az idegenforgalom fellendítésében látták az elzárt tájegységek s a perifériára szorult városok felvirágoztatását. Zalai szakemberek is bebarangolták Göcsejt, ennek eredményeként született meg 1934-ben Fára József levéltáros „Zalaegerszeg és Göcsej részletes kalauza” című könyve. Serényi Árpád egerszegi fényképész számtalan felvételt készített ekkoriban a tájról, a jellegzetes, zsúppal fedett épületekről és az itt élőkről. A fotós évtizedekig lappangó, majd nemrégiben előkerült színezett diái igazi szenzációnak számítanak: talán az utolsó előtti pillanatban kapta lencsevégre az ősi Göcsejt. Az i-re a pontot a Göcseji Hét elnevezésű programsorozat tette fel, melyet 1935-ben rendeztek meg Zala székhelyén. Az országos visszhangot kiváltó eseményt termelők bemutatkozása és konferenciák tarkították, számos göcseji kirándulással megtoldva. A nagy sikerre való tekintettel 1936-ban is megismételték a programot, ám a várt cél (a falusi turizmus megerősödése) nem következett be.

Göcsej folyamatos újrafelfedezése

A tájegység „újrafelfedezése” voltaképpen napjainkban is tart. A XX. század második felében a Göcseji Múzeum, később pedig a Göcseji Falumúzeum szakemberei mentették meg az utókor számára a térség épületeit, használati tárgyait és egyéb relikviáit. A zalaegerszegi skanzen kiemelkedő missziót végez immár fél évszázada, hiszen egyfajta esszenciája Göcsejnek. A XXI. század hajnalán népművészeti egyesületek, faluházak és falusi vendéglátók karolták fel a göcseji hagyományok megőrzését, a tájegységre jellemző életmód bemutatását, különböző – a régió különlegességeit szem előtt tartó – programok megszervezését.

Az Őrség mellett (különösen annak nemzeti parki ismeretsége miatt) kevesebb fény vetül rá, Göcsej mégis kitartóan várja turistáit, barangolóit, felfedezőit és újrafelfedezőit egyaránt.

GÖCSEJ VONZERŐI

Göcseji hangulat

Mikekarácsonyfa, Lickóvadamos, Gombosszeg, Csonkahegyhát, Keménfa, Pórszombat, Csömödér, Pusztaederics – csupán néhány település Göcsej területéről. A neveket olvasva az embernek szinte kedve támad felkerekedni, hogy megtudakolja: kik és miként élnek ily beszédes nevű falvakban.

Sarkalatosan fogalmazva: Göcsej összes településén találni legalább egy kőkeresztet, egy haranglábat, egy kápolnát vagy egy templomot – sőt, némelyikből akár többet is. Több százra tehető a látnivalók száma, mi több, ha figyelembe vesszük a környék növény- és állatvilágának értékeit, hagyományainak megőrzését szolgáló rendezvényeit, különleges kézműves termékeit, az előbbi szám megközelíti az ezres nagyságot. A göcseji települések is megőrizték a maguk regéjét és az emlékek szavát: ott találjuk a népdalokban, a kihelyezett táblákon, a megújult faluházak iratai között, a parkká alakított memóriakertekben, a régi receptek alapján készült ételek ízeiben. Többségében regionális attrakciókról beszélhetünk, kivételt képez a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum, melyet szívesen keresnek fel nemcsak a hazai, hanem a külföldi turisták is.

Egy rövid utazás Göcsejben – a teljesség igénye nélkül

Boncodfölde hangulatos temploma eredetileg román stílusban épült. A kávási boronaházak a tájegységi ismertetőkben előkelő helyet foglalnak el. Zalaszentgyörgy római katolikus plébániatemplomának eredeti gótikus ablakai 1975-ben kerültek elő. Salomvár templomának köveit a XIII. század levegője is érintette. Többek között Pórszombaton is szoknyába „öltöztették” a XIX. században állított haranglábat. A gombászók egész biztosan megtalálják a számításukat Szilvágy erdeiben. A bödei-zalaszentmihályfai templom dombról tekint fel az égbe, környezetével együtt különösen megkapó látvány. Sokan nem tudják, ám Babosdöbrétén található „az első magyar fegyvergyár felállítójának”, Barthemles Walter mérnöknek a síremléke. Bagod egykori uradalmi kúriáját Makovecz Imre építész ruházta fel sajátos stílusjegyeivel, ma faluházként működik. Bak környékén tölgyóriások mellett egy 500 éves erdeifenyő is barangolásra készteti a növényvilág szerelmeseit. Feltehetően Baktüttös közelében épült fel a mondabeli Ördög Gyurkó vára. Becsvölgye haranglábának 1924-ben öntött harangja eléri a 80 kilogrammos súlyt. Bocföldén régi tűzoltófecskendőt is felfedezhetünk. Csonkahegyháton református és római katolikus kettős harangláb utal a békés együttélésre. Gellénháza a zalai olajkutatás egyik fontos állomása volt a múlt évszázadban. Gombosszeg az elismert író, Nádas Péter otthona. Dobronhegyen találjuk Göcsej legmagasabb pontját, a 302 méter magas Kandikót – utóbbi mondája a népvándorlás korába utaztatja vissza hallgatóját. Gutorfölde a lovasversenyeiről és méneséről híres Rádiháza településrészről ismerős. A kustánszegi tó nemcsak a horgászok paradicsoma, szabadstranddal is rendelkezik. Milejszeg régi pitvaros házakkal idézi fel a múlt század elejét. Mikekarácsonyfán a 1930-as években épült hosszúnyakú, támaszokkal ellátott kétoszlopos és nyitottszoknyás harangtorony talpgerendái vakolt tégla pontalapokon nyugszanak. Lickóvadamos „szomszédja”, Iborfia Magyarország legkisebb lakónépességű, önálló önkormányzattal rendelkező települése. Novát Göcsej fővárosának is nevezik; barokk templomában a szenteltvíztartók fölötti boltív, mint egy láthatatlan csatorna, átvezeti a hangokat. Petrikeresztúron tündéri üdülőfalu készteti kikapcsolódásra és múltutazásra a turistát. A tófeji római katolikus templom – két kör alakú toronyformája miatt – egész Kelet-Európában egyedülállónak számít.

A szegek vidéke

Göcsej közepétől északra, völgyekkel tarkított, erdőkkel színesített vidéken – Becsvölgye vonzáskörzetében – a falurendszernek egy sajátos formája alakult ki: az úgynevezett szegek vidéke. Becsvölgye nem zárt település, hanem hét elkülönülő szegből áll (azaz hét kisebb dombra épült településrésszel rendelkezik): Pajzsszeg, Barabásszeg, Salomfa, Kereseszeg, Vörösszeg, Vargaszeg, Kislengyel. A falvacskák nevének első tagja a feltételezett alapítók, a környező földek kisnemesi birtokosainak a családnevét jelenti. A szegek vidékét ugyanúgy kell elképzelnünk, mint az Őrség füzéresen elhelyezkedő szerfalvait. A hasonlóság nem véletlen, hisz’ a vasi Őrség a zalai Göcsej apró falvainak kialakulási folyamata azonos pályán haladt, csak a lakosok az őrségi faluk határin belül egymástól elkülönülő szereket, míg Göcsejben a falvakból kirajzó és utóbb önállósult szegeket hoztak létre.

Göcsej a megyeszékhely szélén: a zalaegerszegi skanzen

A Göcseji Falumúzeum látogatója egy már-már meseszerű kiállítóhelyre érkezik, amely arról is regél, hogy a göcseji emberek élete korántsem volt tündérmese, hisz’ kőkemény munkával tudták előteremteni a napi betevő falatot. A skanzen faluja sohasem létezett: épületeit és tárgyait közel harminc településről szállították a megyeszékhely olai városrészébe. Mint ismertes, a Göcseji Falumúzeum hazánk legelső szabadtéri néprajzi múzeuma (1968-ban alapították), de abból a szempontból is kuriózum, hogy egy már meglévő épület (a XVIII. századi vízi malom) köré, valamint vízpart közelében (Zala holtága) épült fel. Figyelemreméltó, hogy mindössze néhány percnyi sétára a belvárostól mutat be – meghitt természeti környezetben – egy hajdanvolt világot, amikor a falu lakosai mindent felhasználtak gazdálkodásuk során. Ennek megfelelően az intézmény egyik fő célkitűzése a környezettudatos nevelés, mely a háztáji kertekben, a „Zöldösvény-Tanösvény”-ben és a halmegfigyelő állomásban is megnyilvánul. A Göcsejre jellemző egyszerű motívumokat láthatjuk az oromzatokon, homlokzatokon; az emberléptékűség jellemzi magát a múzeumot is, mely – programtól függően – fél vagy akár egész napos időutazásra hívja vendégét. A nyugalom szigete, s ha tréfásan kívánnánk fogalmazni, azt mondhatnánk, hogy receptre kellene felírni. Gondoljunk csak bele a göcseji szavakban rejlő vidámságra, játékosságra, s fedezzük fel a múzeumban, mit is jelentenek a következő szavak: csobolyó, tiló, lükü…

Megannyi élmény a Göcsej kapujában, Zalaegerszegen

A göcseji tájegység bemutatásán túl Zalaegerszeg számos attrakcióval rendelkezik, közülük több is a kuriózumok kategóriájába sorolható, mint például (szintén a teljesség igénye nélkül): a Földönjáró toronyóra (a világ egyetlen, földön működő toronyórája), a világ legkisebb könyvei (a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum Wlassics Gyula utcai irodaházában), Magyarország első Deák Ferenc szobra (melyet 1879-ben avattak fel a Deák téren), az ország legnagyobb hullámmedencéje (AquaCity Vízicsúszda- és Élménypark), a 93 méter magas TV-torony (egyike annak a három TV-toronynak, mely hazánkban látogatható), az Azáleás-völgy (mely az Aranyoslapi forrással együtt az Alsóerdő ékessége).

 

ÍZEK, PROGRAMOK, TERMÉSZET – EZ IS GÖCSEJ

A Gébárti Kézművesek Háza

Zalaegerszegen, közvetlenül a Gébárti-tó szomszédságában felépített Kézművesek Háza az egyetlen, egész éven át nyitva tartó népi kézműves „műhelyotthon” hazánkban. Azon kevés építmények egyike, mely kimondottan alkotóháznak épült. Erről regélnek a berendezési tárgyak is, azok a szőttesek, bútorok, használati eszközök, melyeket a ház voltaképpeni felépítői, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagjai alkottak. A múlt szeretete és a göcseji hagyományok tisztelete szinte tapintható a sajátos építményben, melyet mindenestül magukénak éreznek a kézműves alkotók. A legújabb információk szerint a Kézművesek Háza 2018-ban megújul és kiállítótérrel is bővül.

Programkavalkád a göcseji tájegységben

A Gébárti Kézművesek Háza főként a kisgyermekes családok kánaánja, nem csoda, hogy a 2005 óta ősztől tavaszig havonta működő Nyitott Műhelygaléria program országosan is mintaként szolgált más alkotóházak számára (például: őszi tevékenységek, az advent jegyében, stb.). A Zala Megye Népművészeti Egyesület kiemelkedő rendezvényének számít az Országos Fazekas-Keramikus Találkozó és Fesztivál (2017-ben 14. alkalommal rendezték meg), valamint a „Tök jó” Gébárti Tökfesztivál (tavaly 9. alkalommal).

A Göcseji Falumúzeum nevezetes eseményei közé soroljuk az augusztus 20-ai Kenyérfesztivált, továbbá a novemberi Márton-napi Vigasságokat. Göcsej egyéb településein is igyekeznek tartani a tradíciókat, néhány érdemi példa: Göcseji Hacacáré Becsvölgyén (2017-ben 5. alkalommal), Göcseji Aratónapok Nován (2017-ben 29. alkalommal), Göcseji Szilvafesztivál Szilvágyon (2017-ben 11. alkalommal).

Koszt és kvártély

A régi, hagyományos göcseji ízeket igyekeznek az éttermek és a falusi vendéglátók is megőrizni, sőt, több göcseji szakácskönyv is készült az elmúlt években (Göcseji históriák és ételek, A dödölle). A tradicionális göcseji menü közé számítják – egyebek mellett – a göcseji húsgombóc levest, a ludaskását, a langalit, a totyogós túrós rétest, a dödöllét, a fumu kalácsot vagy a pörkölt tortát.  Göcsej turistái a helyi termelők kincseit is felfedezhetik: méz, pálinka, aszalt gyümölcsök, mangalica termékek, kürtöskalács, bor, pörkölttorta, tökmagolaj – ne feledkezzünk meg a göcseji körtepálinkáról, melyet a Hungarikumok Gyűjteményében is megtalálunk. A szálláshelyek és éttermek nagy hányada Zalaegerszegen található; a falvakban turistaházak, magán-, falusi és ifjúsági szálláshelyek közül választhatunk.

Göcseji dombok között

Az aktív turizmus elmaradhatatlan eleme Göcsejnek. Több sportegyesület működik a megyében, melynek tagjai keresztül-kasul bejárták már a tájegységet; idegenforgalmi fórumokon több túraútvonalat is ajánlanak az érdeklődőknek. A pecások közel tíz horgászó közül választhatnak, lovaspark is található Göcsejben, gyakorlott biciklisek is szelhetik a lankákat. Útközben megláthatják a neves kockás kotuliliom egy-egy példányát…

 

 

FORRÁSMUNKÁK

Maradjunk kapcsolatban! 

Facebook Instagram
Társadalmi szerepvállalás keretében ezen weboldal webtárhely és domain támogatója a forpsi.hu és az arubacloud.hu

© Minden jog fenntartva: Göcseji Kézműves Egyesület 2024